A haszidizmus hivei Magyarorszagon

A haszid zsidóság magyarországi közössége.


A haszidizmus a zsidó vallás egyik spirituális ága, amely a 18. század közepén alakult ki Kelet-Európában. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.


A haszidizmus Magyarországon elsősorban Galícia felől kezdett terjedni, ahol a mozgalom már korábban is erős gyökerekkel rendelkezett. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.


A szatmári rebbe, Joel Teitelbaum, meghatározó szereplője volt a haszidizmus történetének Magyarországon. A szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt, aki a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet.Szatmárnémeti (románul Satu Mare) a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a világ haszid közösségeiben.


A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is jelentős hatással voltak a magyarországi haszid közösségekre. Ezek az irányzatok mind egyedi vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.


A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. A koncentrációs táborokban a zsidó közösség jelentős része, így sok haszid is, életét vesztette. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. A kis létszámú haszid közösségek szoros kötelékben élnek, és jelentős szerepet játszanak a magyarországi zsidó vallási életben.


A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, de a mozgalom még mindig kulcsszereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.

kosher

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *